2001. szeptember 11-én minden szokványosan indult New Yorkban, miközben az emberek a reggeli munkába tartottak. Nem sokkal később azonban repülőgépek jelentek meg Manhattan felett, és hamar egy teljesen új helyzet bontakozott ki a város és az egész világ szeme láttára.
A film kifejező rádióbeszélgetéseken, fedélzeti vészhívásokon és a mentőcsapatok akcióin keresztül mutatja be, hogyan szereztek tudomást a hatóságok az eltérített járatokról, és milyen gyorsan próbálták felmérni a veszélyt. Ezek a percek a zavarodottságtól az elképzelhetetlen rettenetig vezettek, miközben a város lüktető szívében két ikonikus torony égett.
A felvétel részletezi a tornyok tervezésének és felépítésének történetét is, és felveti a kérdést: vajon mi tette ezt a komplexumot a támadók szemében ennyire szimbolikussá és vonzó célponttá?
Megismerhetjük a bennrekedt túlélők kilátástalan helyzetét, a tűzoltók heroikus mentési próbálkozásait, a kommunikáció nehézségeit és a túlélésért folytatott küzdelmet. Első kézből hallhatjuk a drámai segélykérő hívásokat, amelyek az események intenzitását és az emberek lelkiállapotát is tükrözik.
A narráció feltárja, hogy egy ilyen összehangolt támadás hogyan zavarta össze mind a civil, mind a katonai válaszlépéseket, illetve milyen egyéni döntések és váratlan tényezők járultak hozzá ahhoz, hogy néhányan túlélhették a katasztrófát.
Az utolsó pillanatok legfontosabb kérdéseit és tragikus helyzeteit is felvillantja a film: mi történt azokkal, akik a romok alatt rekedtek, hogyan indult el a keresés a túlélőkért, és miként lett az üresen maradt helyből végül emlékhely és a gyász, valamint az újrakezdés szimbóluma?
