Miért él a Földön még mindig 700 millió ember villamos energia nélkül, majdnem másfél évszázaddal az izzólámpa feltalálása után? Az előadás sokkoló adatokat tár elénk az energiahiány mindennapi következményeiről, amelyek hatással vannak a legsebezhetőbb közösségek biztonságára, egészségére és jövőbeli lehetőségeire. A bemutatott emberi történetek megmutatják, hogyan változik meg az élet egy családnál, ha hozzájutnak az első, alapvető szintű áramhoz – legyen szó világításról, kommunikációról vagy az oktatás új formáiról.
Az előadó felhívja a figyelmet arra a dilemmára, hogyan lehet a klímavédelmi szempontokat (kibocsátáscsökkentés) és az alkalmazkodást (ellenálló képesség növelése a klímaválsággal szemben) kreatívan és hatékonyan összekapcsolni. Kiemeli: az energia elérésétől függ, hogy a jövő generációja milyen fejlődési pályára áll – különösen az afrikai kontinensen, ahol a népesség gyorsan nő.
Részletek hangzanak el innovatív pénzügyi modellekről, amelyek lehetővé tennék a befektetések áramlását az „elérhetetlennek” tartott, távoli vagy szegény térségekbe is. Megismerhetjük, hogyan válhat a filantrópia, a társadalmi hatásbefektetés és kereskedelmi banki tőke egymást erősítő forrásokká, ha jól hangolják össze őket.
A beszéd nyitva hagyja azokat a nagy kérdéseket, hogy képesek vagyunk-e morális és gazdasági képzeletünkkel túllépni a megszokott kockázatkezelési mintákon, illetve van-e globális akarat, amely valóban képes áthidalni a jelenlegi pénzügyi és fejlesztési egyenlőtlenségeket az energiaellátás területén.
