A videó betekintést nyújt abba, hogyan valósítható meg teljes képernyős, 3D-s alagút effekt a Commodore 64 számítógépen. Rávilágít arra, hogy az elsőre bonyolultnak tűnő látvány valójában egy optikai illúzió, amely lényegesen egyszerűbb elveken alapul, mint gondolnánk.
Érdekes kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a régi, lassú hardver milyen trükkökkel képes olyan vizuális effektekre, amelyeket modern gépeken jelentős számítási kapacitással oldanak meg. Megvizsgálja, miért nem működnek azok a módszerek, amelyeket fejlettebb gépeken, például az Amiga hardverén használnak, és bemutatja, hogyan kellett új technikákat kidolgozni a C64 korlátozott lehetőségei között.
A videó folyamán feltárulnak a VIC chip működésének részletei, valamint az is, hogy miként használhatóak a karakterkészletek, paletta-trükkök és sprite-ok az effekt megalkotásához. Felmerül a kérdés, hogyan lehet egyszerre maximálisan kihasználni a C64 memóriáját és órajeleit, hogy lenyűgöző animációkat hozzunk létre.
Megemlíti az Amiga Stardust játékát és az abban alkalmazott trükköket is, amelyek inspirációul szolgáltak. A néző számára kihívást jelenthet eldönteni, mikor lát valójában 3D-t, és mikor csupán egy ügyesen mozgatott kétdimenziós ábrát. Kísérletet tesz annak magyarázatára is, hogy miként érzékeljük az illúziót, illetve hogyan játszik ezzel az agyunk.
