Ez a film egy lenyűgöző régészeti merülést mutat be az Észak-Thumberland nevű angol hadihajó roncsához, amely több mint 300 éve süllyedt el a Kent partjainál a hírhedt 1703-as vihar során. A roncs feltérképezését és jelentőségét vizsgálják olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint hogy mi maradhatott meg több évszázadnyi víz alatti pusztulás után, és hogyan segítheti a modern 3D modellezés a kutatókat a helyszíni tájékozódásban.
Az epizód során betekintést nyerünk a búvárexpedíció előkészületeibe, az időjárási viszonyok fontosságába és a roncsok kutatásának gyakorlati módszereibe. Különös figyelem irányul arra, hogy milyen tárgyak – például ágyúk, kötélzetmaradványok és fegyverek – maradtak fenn a homokba rejtve, mi mindent találhatnak még a mélyben, illetve mennyire változik a roncs kitettsége a tengeráramlatok és a homok mozgása következtében.
Számos egyéni sors, történelmi részlet és szakértői vélemény rajzolja meg a hajóút és a tragikus végkifejlet hátterét. Az emberi tényezőkön túl Daniel Defoe korabeli beszámolója is elhangzik, amely érzékletessé teszi a vihar borzalmait. Megjelenik az a dilemma is, hogy a leletanyag kiemelése vagy a természetes védőhatások – például a homokréteg – miként befolyásolják a megőrzés lehetőségeit, és milyen veszélyek leselkednek a feltárásokra, ha a roncs most láthatóvá válik.
A hajó, a haditengerészet 18. századi fejlődése, valamint a brit tengeri uralom kialakulásának összefüggései izgalmas kontextust adnak a feltárásnak. A film nemcsak egy történelmi időablakot nyit meg, hanem napjaink kihívásaira is reflektál: hogyan lehet ötvözni a tudományos kíváncsiságot és a kulturális örökség védelmét egy veszélyeztetett helyszínen.
