Egészen újszerű módon közelíti meg a zombifilmes műfajt a ’28 évvel később: The Bone Temple’, Nia Dacosta rendezésében, Alex Garland forgatókönyvével. A történetbe a vírus eredetét, valamint annak terjedését kutató Dr. Kelson hoz új színt, miközben a film számos kérdést vet fel a fertőzés természetéről és az emberi túlélők reakcióiról.
A cselekmény szálait egy sötét, szekta jellegű bűnbanda megjelenése is bonyolítja, akik vezetőjük, Jimmy Crystal révén komoly fenyegetést jelentenek a túlélőkre. Spike történetén keresztül betekintést kapunk abba, hogyan is nézhet ki egy igazi kultusz születése egy apokaliptikus világban, és hogy milyen morális dilemmák adódhatnak egy ilyen közösségben.
Külön figyelmet érdemel a rendező sajátos filmes látásmódja: míg a korábbi részek dinamikus, zaklatott kameramozgásáról voltak híresek, Dacosta inkább a simább, követő kameramozgást választja, mégis sikerül feszültséget teremtenie. A film az erőteljes vizuális megoldások mellett hátborzongató jelenetekkel, kreatív gore-effektusokkal és meglepően jól felépített főgonosszal szolgálja ki a közönséget.
Felmerül az is, hogy mennyire következetes a franchise minősége, illetve mitől képes újat nyújtani egy negyedik rész egy kultikus filmsorozatban. További érdekességként szó esik arról, hogy miként alakul a horrorfilmek januári mozibemutatóinak megítélése, valamint más kultikus franchise-ok éveken át tartó népszerűségéről.
