2024 rengeteg figyelemre méltó tudományos áttörést és eseményt hozott a világ minden táján. Már januárban lenyűgöző felfedezések követték egymást: például a James Webb Űrteleszkóp rekordtávolságban, az univerzum hajnalán talált szupermasszív fekete lyukat, és sikeres új módszerrel klónoztak egy rhesusmajmot Kínában.
Az év során a kutatók áttörést értek el például a mesterséges intelligenciával támogatott egészségügyben – új, véralapú teszteket fejlesztettek ki a vastagbélrák és az Alzheimer-kór korai felismerésére, és személyre szabott prosztatarák-kezeléseket dolgoztak ki. Az öregedés biológiai mintázatairól is fontos eredmények születtek, amelyek feltárják, hogy az emberi öregedés ugrásszerűen, nem pedig lineárisan zajlik.
Az űrkutatásban is izgalmas fejlemények történtek: többek között sikeresen landolt az első magánűrhajó a Holdon, zajlottak a Starship rakéta újabb tesztrepülései, elindult az Europa Clipper misszió, valamint a Polaris Dawn keretében lebonyolították az első kereskedelmi űrsétát.
A mérnöki innovációk sem maradtak el: áttörést jelentő grafénalapú félvezetők, hosszú élettartamú mechanikus akkumulátorok, valamint új típusú, kis környezeti terhelésű lítium-kén akkumulátorok jelentek meg. Arról is hallhatunk, hogyan javíthatják a gyémánt nanomembránok az elektromos járművek töltését és a hőelvezetést.
Számos rejtélyes vagy paradigmaváltó felfedezés is napvilágot látott: megtalálták a Tejútrendszer hiányzó törpegalaxisait, új magyarázattal szolgáltak a híres „wow” rádiójel keletkezésére, vagy éppen először sikerült kommunikációt létrehozni két ember között, akik egyszerre álmodtak. 2024 tudománya így egészen új kérdésekkel, lehetőségekkel és problémákkal állított szembe minket.
