Egy Illinois-i gyermekkori élményekkel átszőtt történet indítja a dokumentumfilmet, ahol a főszereplő családi kötődése a bowlinghoz és a videójátékokhoz vezet el az egyik ikonikus cím, a 10th Frame bemutatásáig.
Felmerül a kérdés, hogyan sikerült 1986-ban egy 8 bites gépen olyan bowling-szimulátort létrehozni, amely ennyire részletesen visszaadja a sportág hangulatát. A fejlesztés során szó esik rotoszkópos animációról, valósághű fizikai modellezésről és technikai kihívásokról – például a Commodore 64 sprite-korlátozottságáról.
A játék készítői, köztük a Carver-testvérek és Chris Jones, innovatív megközelítéssel valósították meg a többi sportjátékhoz hasonló háromkattintós irányítást, illetve megoldásokat találtak a sprite-menedzsment bonyolult problémáira.
Érdekes adalék a fejlesztési folyamatban, amikor felvetődik, milyen extra hardveres védelemmel látták el az amerikai verziót, és hogy az európai változatok mennyiben különböztek. A bemutató kitér továbbá különböző portokra – legyen az MSX, Amstrad, Spectrum, Atari ST vagy éppen a legendás Commodore 64 – és azok sajátosságaira.
A személyes történetek, rajongói visszajelzések, valamint a játék továbbélése a homebrew közösségben szintén megjelenik, miközben a videó végig megőriz egy nosztalgikus, elemző hangulatot, úgy mutatja be az adott korszak videójáték-kultúráját és fejlesztői világát, hogy rengeteg kérdés és érdekes háttérinformáció merül fel a játék sikerének és örökségének hátterében.
