Ez a panelbeszélgetés a kvantummechanika elmúlt 100 évének elméleti és tudományos fejlődését vizsgálja, különféle nézőpontokat bemutatva a múltból, a jelenből és a lehetséges jövőből. Szerteágazó kérdések merülnek fel a kvantumelmélet alapjairól, történetéről és filozófiai dilemmáiról.
A résztvevők közösen igyekeznek feltárni, hogyan változtatta meg a fizika világképét a kvantumelmélet, mely elméletek és kísérleti eredmények vezettek a klasszikus nézetek megkérdőjelezéséhez. A vitában felmerül, hogy a kvantummechanika több, egymásnak részben ellentmondó gondolatból indult, amelyek végül egy matematikailag egységes, de értelmezésében ma is vitatott elméletté fejlődtek.
Az egyik fő kérdéskör a mérési probléma, azaz miként lesz egy alapvetően valószínűségi leírásból egyetlen, világos mérési eredmény. Klasszikus példák – mint Schrödinger macskája és az elektron hullám-részecske kettőssége – segítenek bemutatni, milyen paradox és ironikus helyzeteket eredményez a kvantumleírás.
Felvetődik az is, miért tart már egy évszázada a kvantumfizika értelmezésének vitája, milyen különböző értelmezési iskolák (például a sokvilág- vagy a pilothullám-értelmezés) léteznek, és ezek milyen előnyökkel vagy paradoxonokkal járnak. A beszélgetés fókuszába kerül, hogy a fizikusok és filozófusok közötti párbeszéd mennyire szükséges az új elméleti áttörésekhez, és vajon az egységes értelmezés keresése helyes-e egyáltalán.
A résztvevők olyan népszerű félreértéseket is igyekeznek tisztázni, amelyek a kvantumjelenségek hétköznapi világra való alkalmazását vagy félremagyarázását érintik. Ezzel párhuzamosan nyitott kérdések maradnak arról, hogy a kvantumvilág mennyire válhat intuitívvá, illetve milyen új fizikai elméletekre van szükség ahhoz, hogy teljesebb képet kapjunk a valóságról.
