Sok videojáték képes hosszabb időre is nyomot hagyni bennünk, de néhány atmoszférikus cím kifejezetten arra késztet, hogy elgondolkodjunk önmagunkról és a világról. Ezek a játékok nemcsak a játékmechanikáikkal és látványvilágukkal, hanem erős, mélyen emberi témák feldolgozásával is hatnak ránk.
Felmerül például a mentális egészség érzékeny ábrázolása, ahogy az Hellblade szériában látható. Más alkotások, mint a Planescape: Torment, filozófiai kérdéseket vetnek fel – mitől változhat meg az ember természete? A túlélés magányos küzdelme a The Long Darkban, a paranoia érzése a Darkwoodban, vagy az elhagyatottság és a radioaktív fenyegetettség a Stalker 2 központi elemei.
Sok játékban a horror vagy az ismeretlen felfedezése adja az élményt, ilyen például a Bloodborne vagy az Inside, ahol az emberi lét abszurd mivolta áll előtérben. A What Remains of Edith Finch inkább egy családtörténet és emlékezés útját kínálja, míg a SOMA a test, tudat és identitás kérdéseit járja körül – mit jelent embernek maradni?
A listára felkerül a Silent Hill 2 is, amely a bűntudat, megbocsátás és önreflexió témáit boncolgatja egy sűrű ködbe burkolózó, szürreális horrorvárosban. Ezek a játékok szokatlan módon, akár zavarba ejtő kérdésekkel is szembesíthetnek, új oldalukról mutatva be a videojátékokat, mint művészi önkifejezés eszközét.
